A CB1 receptor szerepe vázizomban

A CB1 receptor szerepe vázizomban

A CB1 agonistáknak és antagonistáknak a vázizom energiaháztartására és glükózmetabolizmusára gyakorolt hatásainak vizsgálatáról számtalan cikk született már, azonban a vázizom kontrakciós sajátságait befolyásoló hatásukról alig, a Ca²⁺-homeosztázisára kifejtett hatásukról pedig egyáltalán nem található irodalom. Az izom a glükóz-oxidáció egyik igen fontos helyszíne. Elhízott egyénekben az endokannabinoidok szintje és a vázizmok CB1R expressziója megnő, mely inzulinrezisztenciát és a glükózfelvétel csökkenését okozza (Pagotto et al. 2006, Esposito et al. 2008, Taube et al. 2009). A CB1R gátlása csökkenti az inzulinrezisztenciát, fokozza a glükózfelvételt az izomban, ezáltal megnöveli a test energiakiadását és csökkenti a testsúlyt (Crespillo et al. 2011). Ez a folyamat PKA-függő módon zajlik le, a foszfatidilinozitol 3 kináz (PI3K) expressziójának és aktivitásának, valamint az inzulin által kiváltott extracelluláris szignál-regulált kináz (ERK) aktivitásának fokozásával (Lipina et al. 2010).

A kannabinoid receptorok működésének izomkontrakcióra kifejtett hatásairól jóval kevesebb információ található az irodalomban. Megfigyelték, hogy a CB1 receptorok aktiválása csökkenti, gátlásuk fokozza a kezelt állatok lokomotoros aktivitását (Zimmer et al. 1999, Huerta et al. 2009), amely hatások azonban nem csak központi idegrendszeri eredetűek, hanem közvetlenül a vázizmon kifejtettek is lehetnek (Huerta et al. 2009). Érdekes, hogy a CB1 receptort nem expresszáló „knockout” (KO) egereknél szintén hipoaktivitást – a mozgékonyság csökkenését – figyeltek meg (Zimmer et al. 1999), ami arra utal, hogy a CB1R rövidtávú gátlása és krónikus hiánya egymással ellentétes hatású, feltehetően a krónikus hiánynál fellépő különböző kompenzációs mechanizmusok miatt. Béka gyors és lassú izomrostokon kimutatták, hogy a koffein által kiváltott kontraktúrák erejét csökkentette a CB1 agonistákkal történő előkezelés (Huerta et al. 2009).

Mint a fentiekből látható, a CB1 vázizomban betöltött szerepéről még korántsem tudunk mindent, és a rendelkezésünkre álló információk egy része is ellentmondásos. Kutatásunk során ezt a képet szeretnénk teljesebbé tenni, ami később a gyógyszerként használt kannabinoid anyagok mellékhatásainak alaposabb megismeréséhez is hozzájárulhat.

Irodalom:

Crespillo A, Suárez J, Bermúdez-Silva FJ, Rivera P, Vida M, Alonso M, Palomino A, Lucena MA, Serrano A, Pérez-Martín M, Macias M, Fernández-Llébrez P, Rodríguez de Fonseca F: Biochem J. 2011 Jan 1;433(1):175-85.

Esposito I, Proto MC, Gazzerro P, Laezza C, Miele C, Alberobello AT, D'Esposito V, Beguinot F, Formisano P, Bifulco M: Mol Pharmacol. 2008 Dec;74(6):1678-86.

Huerta M, Ortiz-Mesina M, Trujillo X, Sánchez-Pastor E, Vásquez C, Castro E, Velasco R, Montoya-Pérez R, Onetti C: J Membr Biol. 2009 May;229(2):91-9.

Lipina C, Stretton C, Hastings S, Hundal JS, Mackie K, Irving AJ, Hundal HS: Diabetes. 2010 Feb;59(2):375-85.

Pagotto U, Marsicano G, Cota D, Lutz B, Pasquali R: Endocr Rev. 2006 Feb;27(1):73-100.

Taube A, Eckardt K, Eckel J: Am J Physiol Endocrinol Metab. 2009 Nov;297(5):E1004-12

Zimmer A, Zimmer AM, Hohmann AG, Herkenham M, Bonner TI: Proc Natl Acad Sci U S A. 1999 May 11;96(10):5780-5.





A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.